Azok a szakértők, akik ma pont az ellenkezőjéről beszélnek, mint egy éve, még nem biztos, hogy igazat mondanak. Azokról sem szabad elfeledkeznünk, akik évek óta jósolnak, de semmilyen jóslatuk nem vált még valóra.
Na, az ilyen embereket nem szembesítik az újságírók, a rádiós és tévés riporterek sem a korábbi gondolataikkal, jóslataikkal és nagy tévedéseikkel
Milyen érdekes, hogy bármilyen közéleti témában van szembesítés, van egyfajta felelősségre vonás, hogy ki, mikor és hol, mit mondott. A lakáspiacunkkal kapcsolatban minden évet tiszta lappal kezdünk. Hamarabb hibáztatjuk az árakat a lakáspiacon, mint az ilyen szakértőket, ezeket a szerencsevadászokat.
Mi tényleg ilyen szakértőket érdemlünk?
A kérdés azért is aktuális, mert a szakértők továbbra is a lakáspiac félreérthetőségéből élnek meg. Ha valamit félre lehet magyarázni, akkor a szakértők félremagyarázzák. Ehhez nagyon jó terep a két lakáspiaccal rendelkező Magyarország, amiről ma 5. éve beszélnek egyként, mintha nem is lennének valódi különbségek. Általánosítanak, könnyelmű kijelentéseket tesznek. 2016 óta várják például, hogy csökkenjenek az albérletárak. Nem csökkennek. Vannak, akik azóta várják, hogy csökkenjenek a lakásárak is.
Az olcsóbb lakások és házak látványosabb adásvétele még nem jelenti azt, hogy csökkennek az árak
Bár, ha nem teljesen egyértelműen mondjuk azt, hogy a drágább ingatlanokból adnak el (sokkal) kevesebbet, akkor az eladott olcsóbb ingatlanok átlagárát mindjárt lakásárcsökkenésnek is hívhatjuk. Csak ez ismét félrevezető lenne.
Az eladott ingatlanokról beszélni nem illik úgy, ha nem tesszük hozzá, hogy mit, hol és mennyiért adtak ál. Az eladott ingatlanok száma és ára mögött vannak azok a folyamatok, amikről a szakértők nem beszélnek 5. éve. Olyan folyamatok, mint az olcsóbb ingatlanok árnövekedése nem olyan jelentős, mint a drágább ingatlanok árnövekedése.
Ha ennek ismerete és tudata nélkül, egy egyszerű mozdulattal összemossuk a drága és az olcsó ingatlanok árnövekedését, majd könnyelműen számolunk belőle egy átlagot, akkor azzal mire megyünk? Gyakorlatilag semmire. Egy budapesti lakás tulajdonosa mit ért meg ebből? Na és egy nem budapesti? Viszont ez történik most. Annak ellenére, hogy az olcsó(bb) ingatlanok száma és azok alacsonyabb árnövekedése egyre inkább megjelenik a statisztikákban.
A két lakáspiac valójában az olcsó és a drága magyar lakóingatlanok közötti különbségekre hívja, vagyis hívná fel a figyelmet
A szakértők nem engedik. Mert hiába írunk 2020-at, hiába 5. éve mérhető a 2 teljesen különböző lakáspiac, a szakértők továbbra is egy lakáspiacként beszélnek róla. A statisztikáikat, a kijelentéseiket egy lakáspiacra értik. Azt mondják lassul, vagy csökken az ár. Még olyat is mondhatnak, hogy csökken az adásvételek száma. De még véletlenül sem teszik hozzá, hogy pontosan hol és miért.
Az olcsó lakóingatlanok árnövekedése nem lassabb mint korábban, ahogy az ilyen értékű ingatlanok adásvétele sem lassul, azzal nem mondhatjuk el ugyanazt a drágább ingatlanok lakáspiacáról
Ott biztosan tudjuk, hogy kevesebb adásvétel történik. De ez megy már 5. éve a drágább lakóingatlanok piacán. 5. éve egyre kevesebb drága ingatlant adnak el Magyarországon. Hogy ez a drága ingatlanok árnövekedésében nem látszott, az ettől egy teljesen független kérdés és nem is változtat ezen a tényen. Viszont a szakértőknek komoly szerepük van ebben. Nekik minden lehetőségük adott volt, hogy erről beszéljenek, de nem beszéltek. Ma is úgy beszélnek róla, hogy az egész lakáspiacra tesznek kijelentéseket, amiért megint nem mondanak igazat.
A magyar lakáspiac nem vízfejű – írtuk 2 éve, ami már akkor is nagyon igaz volt
Például a budapesti lakáspiac méretének látványos csökkenése a lakásstatisztikát átírja, de nem írja át a magyar lakáspiacot. Meglepően sértő úgy beszélni a budapesti lakáspiac problémájáról, mintha az a teljes magyar lakáspiac problémája lenne. 4 évig még igazán problémának sem élték meg a szakértők.
Kb. 25-28 ezer használt lakást adhattak el Budapesten 2019-ben, ami jelentős visszalépés még a korábbi zsugorodó budapesti lakáspiachoz képest is.
Jó tudni, hogy 2014-2018 között ez az első két évben 34-40 ezer közötti szám volt, majd 2016-tól kezdve inkább már csak 34 ezer körül mozgott, folyamatos csökkenés mellett. Emiatt hirtelen most felülreprezentált lett a budapesti lakáspiac a lakáspiaci kommunikációban.
Az építőipari lobbi, az MNB, ingatlanközvetítők és persze még a (budapesti) ingatlanszakértők is, amikor a lakáspiacról beszélnek, leginkább Budapestről beszélnek
Az állam is hirtelen elkezdett foglalkozni a budapesti lakáspiaccal. A /lakás/politika már csak ilyen /ki/számít/hat/ó, pont úgy, mint az ingatlanszakértők. Ha nem vagyunk érdekeltek a budapesti lakáspiacon, 2020-ban lehet semmi érdekeset nem fogunk hallani és megtudni a lakáspiacról az ingatlanmédiában. Ha ez a budapesti ingatlanszakértőkön múlik, akkor pláne.
Kép: Instagram
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
