Akik jobban élnek, általában tesznek azokra, akik nem. Ezért ciklikus a gazdaság. Ezért vannak jó és rossz időszakok. A válságok a fellendülésbe vannak kódolva. Elkerülhetetlenek. Az emberi természet miatt a gazdasági válságok váltják egymást. A válságokat emberek okozzák, emberek, akik jobban élnek, mint mások. Ezek valamilyen formában mind üzletemberek. A közvélekedés szerint a válságokért a politika a felelős, a politikusok. Ezzel az üzletemberek védve is vannak. A balhét mindig elviszik a politikusok. Sok tanult ember sem érti ma még ezeket az egyszerű összefüggéseket, pedig egy jó adag paraszti ésszel megérthető az a világ, amiben élünk. A politikusok gyakrabban váltják egymást, mint az üzletemberek.
Még itthon, Magyarországon is, így mennek a dolgok. Ha csak a lakáspiaci szereplőket nézzük, mi változott itt az elmúlt bő 10 évben? Azok az üzletemberek diktálnak, akik a lakáspiacot válságba vezették. A lakáspiaci válság ezért elkerülhetetlen.
Az állam mit tehet?
Gyakorlatilag a mögötte lévő üzleti elitre támaszkodik. Az meg kapzsi és mohó. A világ összes pénze sem lenne neki elég. Nem gazdag akar lenni, hanem szupergazdag. Nem forintban akar lenni milliárdos, hanem euróban és dollárban. Az üzleti elit már bevezette az eurót, főleg amióta az EU-s pénzek magánvagyonok felhalmozását szolgálja és nem Magyarország széles társadalmi fejlődését.
Mi köze ennek a lakáspiachoz? Nagyon egyszerű. Azt mondják, a lakáspiaci boomhoz jó gazdasági környezetre van szükség. Ez a jó gazdasági környezet az egyik oldalról nézve ma azt jelenti, hogy nagyon sok pénzt kapunk ajándékba az EU-tól és azt „okosba magánosítjuk”. Igen, az EU-s pénzek privatizációját jó gazdasági környezetnek nevezik Magyarországon.
Azért ez megint könnyedén belátható, hogy nem egy életbiztosítás. Ez a társadalmi egyenlőtlenségeket növeli, felgyorsítja és hamarabb, még fájdalmasabb gazdasági válságba kerülhetünk miatta. A magyar gazdaság és a mögötte lévő üzleti elit olyannyira EU-s pénz függő lett, hogy EU-s drognak kellene már nevezni és nem támogatásnak.
Az EU-s pénzek drogként hasznosítása a lakásárak növekedését is okozták
Ez azért nem egy biztos alap, nem egy szép jövőkép az lakáspiacon. De az EU-s pénzek felhasználása nincs foglalkoztatottság növelése nélkül. Politikai alkunak is tekinthetjük ezt. Valamit valamiért alapon. A foglalkoztatottságot és a munkanélküliséget gyakran keverik össze nálunk. Ez a grafikon most olyan kérdéseket tesz fel, amikre eddig is sokan gondolhattak már.
1998-hoz képest, 2019 első negyedévében közel 800 ezer emberrel dolgoztak többen Magyarországon. Viszont 1998-hoz képest, idén év elején a munkanélküliek száma nem 800 ezerrel lett kevesebb. Dehogyis. A magasabb foglalkoztatás nem jelent mindjárt hasonlóan csökkenő munkanélküliséget Magyarországon.
Ha megnézzük, 2015-ben és 1998-ban azonos számú munkanélküliről beszélhetünk, de a 2015-ben kb. 500 ezerrel dolgoztak többen, mint 1998-ban. De vannak még itt furcsaságok. A foglalkoztatottság 2011 óta töretlenül nő, addig a munkanélküliek száma pl. 2012-ben nőtt. Olyan évre is van példa, hogy a csökkenő munkanélküliség csökkenő foglalkoztatottsággal járt együtt (2007). Az is előfordulhat, hogy a növekvő munkanélküliség mellett nő a foglalkoztatottság (2002,2003,2005,2006,2012).
A lakásárakat a munkaerőpiaci folyamatokkal is magyarázzák, főleg a biztosabb munkahellyel és a munkanélküliségtől való félelem minimalizálódásával
Pedig láthatóan a munkanélküliség és a foglalkoztatottság között elég sok a kérdőjel. Évek óta halljuk az elvándorlás problémáját, hogy több százezer magyar él és dolgozik tartósan ( = telepedik le) külföldön. A magyar elvándorlás nem látszik a foglalkoztatottsági adatokban. Legalább ennyire hangosan tudják ismételgetni a munkaerőhiányt is.
Azt látni – a foglalkoztatottság bővülését nézve – munkaerőhiányról ismét nagyon nehéz beszélni. Vagy mégis? A foglalkoztatottsági adatok furcsa és érdekes növekedését – a munkanélküliek számához viszonyítva – egyrészt a fehéredő magyar gazdasággal lehet magyarázni. Egyre több embert jelentenek be, akit előtte feketén alkalmaztak. Ezek az emberek anyagilag jobban nem járnak, előtte is dolgoztak, az állam viszont annál jobban jár velük. Az államnak nő a bevétele minden bejelentett munkavállaló után és még a statisztikákkal is villoghat.
A feketén alkalmazottak kifehérítésével egyrészt lehet igazolni a foglalkoztatottság számainak egy részét. 2014-ben 208 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottság egy év alatt, a munkanélküliek száma „csak” 98 ezer fővel lett kevesebb. De 2015 és 2019 első negyedéve között 140 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma és a foglalkoztatottak száma kis túlzással 290 ezerrel nőtt. 150 ezer plusz ember majdnem annyi, mint az aktuális munkanélküliek száma.
A gazdaság fehéredése, a munkanélküliek száma mellett a magyar gazdaságban megjelent az import munkaerő is
Keletről az olaj és a gáz mellett, munkaerő is érkezik Magyarországra. A foglakoztatottsági adatokban – a magyar viszonyokhoz képest – van egy jelentős külföldi munkaerő is, amivel a munkaerőhiányt és a bérek gyorsabb növekedését kezelik az üzleti szereplők. Eljutottunk hirtelen oda, hogy az állam importálja a pénzt és privatizálja. Közben az üzleti elit a gazdaságot fehéríti, csökkenti valamelyest a munkanélküliséget és a foglalkoztatottságot turbózza fel a külföldi munkaerő importálásával.
A demográfiai problémáinkat az állam+üzleti elit paktuma láthatóan nem oldja meg.
Először 2016-ban várták a csodát a CSOK-tól, most 2019-ben is ettől várják még, miközben a demográfiai számokkal még nem lehet úgy villogni, mint a gazdasági indexekkel
Felháborodva és már-már dühösen teszik fel a kérdést a gazdasági elit urainak szociálisan érzékeny feleségei, hogy a magyar miért nem vállal gyereket ilyen „gazdasági csoda” láttán?
A gazdaság kifehérítése és az EU-s pénzek privatizálása nem csökkenti az egyenlőtlenségeket Magyarországon, hanem növeli. A magyar tőzsdét nem kellene összekeverni a magyarok hálószobájával.
A teljes foglalkoztatottság ma munkaerőimportot jelent valójában. Szépen csendben válunk bevándorló országgá, mert a legális bevándorlás a gazdasági elit üzleti érdeke. Ha teheti, akkor a magyar munkaerőt külföldire cseréli a magyar mezőgazdaság és ipar, mert költségkímélő, hatékony és rugalmas megoldás. A szolgáltatói szektort sem kell félteni. A magyar munkaerő lassan és biztosan szembesül azzal, érzi meg, hogy a legális bevándorlók (vendégmunkások polkorrekten) az ő munkahelyét is átvehetik, ahogy a magyar munkavállalók más országok munkaerőpiacán jelentenek konkurenciát.
A munkaerő szabad áramlása Magyarországnak demográfiai deficitet jelent egyelőre. A lakásárakban viszont egyik kockázat sincs beárazva.
A lakáspiaci szereplők meg továbbra is várják a csodát az államtól és nem a piactól, miközben teljesen elfelejtik, hogy csak nekik üzlet Magyarország, a társadalomnak nem.
Kép: Ingatlanműhely
Forrás: portfolio.hu – A nettó EU-transzferek alakulása
Forrás: ksh.hu – Közzététel: 2019. április 29.
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
