Ingatlanból van egyre több, nem emberből

„Csak józan paraszti ésszel is könnyen belátható, ha öregszik a társadalmunk, úgy fogy el a bérlőutánpótlás is. Hiszen, ha kevesebb a gyerek, akkor kevesebb a diák és az egyetemista is. Ezért majd így lesznek egyre kevesebben a fiatalok, a párok, a pályakezdők is, na meg a friss házasok. Annak is lesz egyfajta diszkrét bája, amikor a bérlőkről nem a fiatalok, hanem a 40-50 évesek jutnak majd eszünkbe Magyarországon.” – írtuk még 2018 nyarán A kiszolgáltatott egyetemvárosok statisztikáit nézegetve.

Nem veszünk tudomást a változásról

Nem, mi ismételjük minden nyáron, hogy jönnek az egyetemisták. Nem, nem azt mondjuk, hogy fogynak, á dehogy. Nem nézünk szembe a tényekkel. Mi, nem, nem azok a fajták nekünk. Két albérletpiaci sztereotípia ismétlődik minden nyáron. Az egyik, hogy az egyetemisták elől kiveszik a lakásokat. A másik pedig, hogy az egyetemisták lerohanják az albérletpiacot és mindent kibérelnek mások elől. Konkrétan egyik állítás sem igaz. Sosem volt igaz. A lakáspiacunk ilyen hamis illúziókra épül. Vakon elhiszünk mindent, ha már egyszer hallottuk. A média készséggel szolgálja ki az ilyen egyszerű igényeinket. Legalább nem kell neki semmi újat kitalálni. Megfigyelhetjük, hogy minden hónapban megvannak a fix hírek. Leporolják minden évben, mi meg elolvassuk ugyanazt évente néhányszor. Az egyetemisták és az albérletpiac kapcsolatáról menetrendszerűen olvashatunk minden július-augusztusban. A demográfiai folyamatok az egyik dolog, ami a hírekből kimarad, ha egyetemistákról van szó. Megfér egy mondatban, hogy öregszik és fogy Magyarország, és az, hogy az egyetemisták a nyári albérletpiac sáskái. A médiát nem fogja az ellentmondás zavarni. Ennél nagyobb ellentmondás sem éri el az ingerküszöböt. Azért kíváncsiak vagyunk, hogy mikor lesz a fordulópont. Hiszen ma azoktól várjuk a csodát, akik 2018-ban 12-13 évesek voltak. Most nekik kellene meghódítani az egyetemvárások albérletpiacát. Nekik viszont egész más árakkal kell ám szembenézni. A magyar családok meg arról híresek, hogy havi fizetésekért bérelnek lakásokat a csemetéknek. Teljesen életszerű, nemde? A magyar családok fizetőképessége is sokat erősödött az elmúlt 6 évben, ugye? Ilyen családbarát országban még nem is éltünk. A magyar családok erősebbek és fizetőképesebbek, mint valaha. Nem történt közben semmi rossz? A magyar fogyasztás is milyen acélos lett már az EU-ban? Elsők vagyunk…hátulról a sorban. Fordítva ülünk már megint a lovon, ahogy szoktunk.

Mindezeknek semmilyen hatása nem látható az albérletpiacon?

Már miért látszódna – a média szerint. Az albérletpiac – tőzsdei kifejezéssel élve – bika csillagjegyű. Bérbeadónak lenni ajándék az élettől. A bérleti díj is könnyű pénz. A bérlők gond nélkül fizetnek ki mindent. Árérzékenység? Ugyan már! Véletlenül sem fordulhat elő olyan, hogy a bérlők mást keresnek, mint amit a bérbeadók ki szeretnének adni. Á, ilyen nincs, nem volt és nem is lesz. Az albérletpiac zenben van. Az albérletpiac maga a harmónia, a tökéletes piac, ahol a kereslet és a kínálat mindig egymásra talál. Már csak azt nem tudjuk, hogy a Harvard-on miért nem a magyar albérletpiacot tanítják a jövő gazdasági szakemberinek. Egyben végtelenül kiábrándító is ez az egész pökhendiség. Hány év kell még, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba? Mikor állunk már a sarkunkra és mondjuk, hogy elég volt ebből. Ne csináljunk már úgy, mintha az albérletpiac ne lenne komoly bajban. Magyarországon ingatlanból van egyre több, nem emberből. A lakatlan ingatlan fogalmát ízlelgethetik az egyetemvárosokban is. Ez nem valami falusi probléma. Budapesten 2022-ben már 170 ezer lakás állt üresen. 44%-kal nőtt a 2011-es népszámláláshoz képest. Pont azokban a kerületben nőtt jobban a lakatlan ingatlanok száma, ahol a budapesti albérletpiac van. Szegeden konkrétan megduplázódott a nem lakott ingatlanok száma 11 év alatt.

A magyar nagyvárosokban a lakatlan ingatlanok száma drasztikusan megnőtt egy évtized alatt. Ez még csak a kezdet. Mi lesz 2033-ban? Még több lakatlan ingatlan Magyarországon.

Persze fogadásokat lehet kötni, hogy 2033 július-augusztusban az albérletpiac még mindig az egyetemistáktól lesz hangos. Mi meg még mindig azon bosszankodhatunk, hogy egy újabb elvesztegetett évtized után még meddig dugjunk homokba a fejünket.


Forrás: Szabályosan menekülnek ezekről a településekről a magyarok: kiürülnek az utcák, mitől ijedtek meg?, penzcentrum.hu,

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

További érdekességek

Értesítés
Visszajelzés
guest

5 Hozzászólás
Legrégebbi
Legújabb
Inline Feedbacks
Összes hozzászólás
envagyok
envagyok
3 hónapja

Nem latom, hogy a ‘nem lakott lakasok’ szamabol, mikent tudunk kovetkeztetni az alberlet, azon belul is az egyetemistak alberleti szokasaira. Onmagaban a ‘nem lalott lakasok’ szama, nekem inkabb azt mondja el, hogy azok kiadottak vagy kiadhatoak. Egy masik, az alberletek szamaval foglalkozo statisztikai sorral lenne erdemes osszehasonlitani vagy a diakok szamaval, es megnezni hogy ez mennyire korrelar.

envagyok
envagyok
Válasz  Ingatlanműhely
3 hónapja

nem vitatkozni szeretnek, mert van baj, tul sok is, sajnos. biztos vagyok benne, hogy a nem lakott lakasok szamanak emelkedese, nem csak demografiai kerdes, de egy eros retegzodes hatasa is. egy szuk retegnek egyre tobb ingatlana van, mig masoknak, semmi. mindazonaltal a nem lakottvlakasol szamat erdemes es erdekes lehetne osszehasonlitani mas adatokkal is, annak erdekeben, hogy egy teljesebb kepet lassunk.