Mit tehetünk, ha kételkedünk, amikor nem vagyunk biztosak abban, hogy reális képünk van a lakáspiacról. Reális? Aki a lakáspiacból él, számára a reális inkább azt jelenti, hogy ami érdekében áll, az feltétel nélkül reális. Ami viszont nem, az minden esetben nonszensz. De mást feltételez és fogad el egy vevő és egy eladó is. Másban hisznek a bérlők és a bérbeadók is, mert nekik még kevesebb releváns információjuk van. Ellentmondásba bármilyen lakáspiaci szereplő keveredhet.
Kell egyfajta gátlástalanság, ha valaki a lakáspiacon aktív
Ez igaz mindenkire, vevő-eladó , bérlő-bérbeadó párosokra, ahogy igaz az ingatlanközvetítőkre, a hirdetési oldalakra, a beruházókra, az építőipari vállalkozásokra, az építőanyagbeszállítókra, az államra és láthatóan a lakáspiaci statisztikákat készítőkre, a lakáspiaci adatokat szolgáltatókra is. Attól, hogy minden törvényes, attól az még lehet erkölcstelen. A kettőt nem érdemes összekeverni. Kár is lenne moralizálni a lakáspiac esetében, ahol mindenki ott és úgy ügyeskedik, ahol és ahogy csak tud. Mindenki a maga céljainak megfelelően befolyásolja vagy éppen manipulálja a lakáspiacot.
Egyébként rendes, tisztességes, becsületes, tiszteletre méltó emberek a lakáspiacon már egyáltalán nem biztos, hogy úriemberek maradnak. A lakáspiac bárkiből ki tudja hozni a legrosszabbat. Az újlakáspiac különösen.
A társasházak minősége általában csak a marketingterveken felel meg a vevők igényeinek. A valóságban már, amit a vakolat el tud takarni, azt el is eltakarja. Manapság már néha a vakolat is kevés a látszathoz. Az örökzöld sláger, hogy mikor és mennyi új lakást adnak el pedig egyre kínosabb téma a lakáspiacon. Vannak a beruházók, akik szerint ők mindent eladnak, mire a projektjük befejeződik. Olyan gyors és nagyszámú az előértékesítés, hogy általában pillanatok alatt reklámoznak nagy %-ban már értékesített fejlesztéseket is. Az igazán bátor beruházók „már csak néhány darab lakást” hirdetnek, és még az sem zavarja őket, ha évekig.
Közben nyílt titok, hogy milyen legális visszaélések vannak az új lakások értékesítése körül
A valójában el nem adott, csak „lepapírozott” új lakások száma ismeretlen. A beruházók statisztikái egyáltalán nem megbízhatóak. Az adatszolgáltatásukat az érdekeik vezérlik, így azt mondják, amit ők a saját fülükkel hallani szeretnének. Nem tudni, hogy valójában hány új építésű lakás lesz végül csak használt lakásként értékesítve, mert nem közvetlenül a beruházótól veszik meg, hanem lesz egy „közvetítő” személy vagy cég a képben. Hívhatjuk egyszerűen strómannak, mindennapos ez a magyar üzleti életben, így a lakáspiacon is. Ez az újlakáspiacon úgy csapódik le, hogy az új építésű lakások adásvétele teljesen átláthatatlan lesz tőle. A zavarosban halászóknak ez az érdeke. Kinek jó az, ha mindent mindenki jól lát és ért? Az ügyeskedőknek, trükközőknek egyáltalán nem.
Olyan szereplők is áldozatul eshetnek ennek, mint a KSH
Nem tudják megmagyarázni, hogy miért van ellentmondás az általuk között statisztikákban. Az nem magyarázat, hogy az új építésű lakások adásvételét a KSH késleltetve érzékeli, például miután használatbavételi engedélyt kapnak, vagy miután illetéket szab ki a vevőre a NAV.
A KSH 2007 – 2018 között már lezárt éveiből jól látszik, hogy nem látja a KSH az eladott új építésű lakásokat. Azt látja pontosan, hogy mennyit építenek eladásra például. Azt is látja, hogy mennyi új építésű lakást vesznek hitelre. De azt már nem látja, hogy egyébként mennyi új lakást és mikor adtak el valójában. Az ellentmondás egyértelmű a grafikon alapján.
Főleg a 2007-2014 közötti adatokban értékelhető „statisztikai feszültség”. Nem az a baj, hogy az adatbázis, amivel a KSH dolgozik, valószínűleg annyira megbízhatatlan, mint maguk a beruházók adatbázisai, hanem az, hogy ezt a KSH minden kifogás vagy feltétel nélkül veszi tudomásul.
Ez az a közöny – a megbízhatatlansággal szembeni közöny – az, ami a magyar lakáspiac átláthatóságát kérdőjelezi meg újra és újra
Kiben bízzunk, ha senki sem megbízható? Kinek higgyünk, ha mindenki közönyös és hirtelen politikusként kezd el velünk beszélni, amikor ellentmondásokkal szembesítjük? Nem hihetünk senkinek és semminek, csak kételkedhetünk minden(ki)ben. Kételkedjünk 2019-ben, ez a legcélravezetőbb, amit tehetünk, ha nem fűződik semmilyen érdekünk a zavarosban halászni. Az érdekemberek úgyis mindent megmagyaráznak, még a megmagyarázhatatlant is.
Forrás:
– KSH Lakásépítések, építési engedélyek, 2018. I-IV. negyedév (Megjegyzés: 2019. február 22-e óta nyilvános, hogy hány új lakást építettek értékesítési céllal 2018-ban)
– KSH Lakossági lakáshitelezés, 2018 ( Megjegyzés: 2019. április 15-e óta ismert, hogy hány új építésű lakást vásároltak hitelre 2018-ban)
– KSH Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2019. I. negyedév ( Megjegyzés: 2019. július 26-a óta tudjuk, hogy hány új építésű lakást adtak el 2018-ban Magyarországon)
Kép: Instagram
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
