Hazudósak vagyunk

Olvashatjuk a National Geographic júliusi számának címlapján.

„Természetünk része, hogy füllentünk, lódítunk, csúsztatunk, kamuzunk.”

Foglalja össze a havi természettudományi magazin. Igen, aki az ingatlanpiacon mozog, az ilyesmit olvas. Az ingatlanpiac több mint 90%-ban pszichológia. Szóval ez egy szakma, akkor is, ha ezt nálunk nem hiszik el, csak nem úgy, ahogy azt megkérdőjelezik. Aki ingatlanokkal foglalkozik valamiért az élete során, rövidebb vagy hosszabb ideig, hamar kiderül, hogy az ingatlanok körüli ügyintézés, beleértve minden egyes apró mozzanatát, mindig az emberekről szól, a velük való kapcsolatteremtésről, az együttműködésről. Az ember megkerülhetetlen része minden ingatlannal kapcsolatos ügyintézésnek. Lehet lakást venni ember közreműködése nélkül? Nem lehet. Hasznosítani tudjuk a lakást emberekkel való találkozás nélkül? Nem tudjuk. Építeni, karbantartani, javítani tudjuk ember nélkül? Nem tudjuk. Ezért a jó emberismerők könnyebben, a rosszabb emberismerők nehezebben oldják meg ezeket a feladatokat. Ha hivatásszerűen foglalkozunk ingatlanokkal, mert legyünk bérbeadók vagy olyan befektetők, akik lakásokat adnak-vesznek felújítással vagy éppen anélkül, a legfontosabb tulajdonságunk az, hogy megtanuljuk pillanatok alatt felismerni azt, hogy ki és mikor hazudik nekünk.

„A piti szélhámosok, nagystílű csalók, csúsztató politikusok köre csupán a jéghegy csúcsa: a hazudozás mindig is része volt az emberi természetnek.”

Az ingatlanügyek intézésénél erre fokozottan figyelni kell akármilyen szerepben is vagyunk, mert mindenki hazudik mindenkinek. Hazudozó vevők és bérlők éppen úgy, mint a hazudozó tulajdonosok, értékesítők, stb. Azt írják:

„Olyasvalami, amit számos embertársunk magas szinten űz és gyakorol. Minden gond nélkül és megerőltetés nélkül hazudoznak idegennek és barátnak, sőt legközelebbi családtagjaiknak is. Hol csak füllentenek, hol durván átírják a valóságot. A megtévesztésre való hajlam épp olyan alaptulajdonságunk, mint az, hogy szeretünk hinni embertársainknak. Ebből adódik a fonák helyzet, hogy jól hazudunk, de sokszor nem látunk át a szitán. Mindenesetre vérünkben van a hazugság, olyannyira, hogy bátran kijelenthetjük – hazudni emberi dolog.”

Ezt a gondolatsort soha és semmilyen körülmények között nem felejtheti el az, aki emberekkel dolgozik, emberekkel kerül kapcsolatba. Az ingatlan ilyen műfaj.

„Nincs abban semmi meglepő, hogy világszerte nagy tehetséggel verjük át, csapjuk be egymást. A szakemberek teóriája szerint nem sokkal a beszéd képességének kialakulása után a hazugság műfaja is közkeletűvé vált. Aki nyers erő alkalmazása nélkül is manipulálni tudta a többieket, alighanem könnyebben jutott élelemhez és párhoz. A hazugság olyan, mint az állatvilágban kialakult sok egyéb megtévesztő stratégia, például az álcázás. Hazudni sokkal könnyebb, mint más úton előnyhöz, vezérszerephez jutni. Hazugsággal jóval egyszerűbb pénzt szerezni, mint leütni, aztán kizsebelni valakit, pláne bankot rabolni.”

Általában azt hisszük magunkról, hogy mi el tudjuk dönteni ki és mikor akar minket becsapni. Aztán a valóságban kiderül, hogy az emberek döntő többségét akkor és ott verik át, amikor és ahol csak akarják. Itt jön a képbe újra az ingatlan, mint ilyen műfaj. Bérlő vagyok, de nem tudom, hogy kiben bízhatok meg, ki a jó bérbeadó és ki nem. Bérbeadó vagyok, nem tudom, hogy ki a jó bérlő és ki nem. Eladó vagyok, de nem akarom lakásturistákkal fárasztani magam, akik csak az időm rabolják, üres zsebbel játszák el a vásárlót. Vagy mondjuk ingatlanos vagyok és nem tudom eldönteni melyik vevő, eladó, bérlő, bérbeadó az, akivel érdemes foglalkozni és kivel nem. Na igen, itt kezdődik a szakma, a szakértelem, a hozzáértés. Az ingatlanok körüli balhék, viták, perek legtöbb esetben pont arról szólnak, hogy valaki később jön rá, hogy palira vették. Miközben olvashatjuk, hogy:

„Valótlant állítani – ez is képesség, elsajátítása pedig fejlődésünk ugyanolyan fontos lépése, mint az, hogy járni, beszélni kezdünk. A szülők nagyon megijednek, amikor először hazugságon kapják csemetéjüket (jaj, vége az ártatlanság korának!); a Torontói Egyetem pszichológusa, Kang Lee azonban állítja: éppenséggel az értelmi fejlődés biztos jele, ha a kisgyerek elkezd lódítani.”

Érdekes dolog úgy beszélni az ingatlanpiacról miközben végig az emberről beszélünk. Egy pillanatra sem kalandozunk el. Hazugságokon alapuló hirdetések, lakásárak, lakásbemutatók, együttműködések és szerződések. Ezeket szinte lehetetlen egy átlagembernek kezelnie rövidebb, hosszabb távon pedig pláne. Szóval, aki csak úgy instant kerül bele az ingatlanok világába, mert véletlenül lakást akar eladni, venni, bérelni vagy kiadni, esetleg építeni, ők vannak csak igazán kiszolgáltatva a hazudós embereknek. A National Geographic cikke persze oldani próbálja a feszültséget:

„Az életben többnyire hallomás útján szerzett információk alapján igazodunk el. Ha nem bíznánk abban, hogy embertársaink igazat mondanak, nem tudnánk másokkal együttműködni, létezni. Ahhoz képest, hogy milyen sok hasznunk származik a bizalomból, viszonylag keveset veszítünk, ha néha-néha átvernek bennünket.”

Ezen most lehetne vitatkozni, főleg olyanokkal, akiket csúnyán rászedtek. A tapasztalatlanság, a hazudós emberek felismerésének gyenge képessége csak egy dolog. Nem csak ez a baj:

„Eredendő bizalmunk szükségszerű következménye, hogy könnyen át lehet ejteni bennünket.”

Ezt nevezik a cikkben a hazugok helyzeti előnyének:

„Nem kételkedhetünk örökké, nem számítunk úton-útfélen hazugságokra. Ráadásul, a hazugok sokszor éppen azt hazudják, amit hallani szeretnénk. Főleg akkor vagyunk védtelenek, ha jólesik hallani, ami amúgy hazugság. – legyen bár álszent bók vagy a befektetésünkre ígért mesés hozam.„

Bármennyire elképzelhetetlen, aki ingatlanok körül forog, kiadja, bérli, eladja, vásárol, építi vagy építteti, értékesít, ott minden másodpercben arra kell készülniük, hogy át akarják verni őket. Ez az ingatlanpiac első leckéje. Aki ezt nem képes megtanulni, nem tud így élni, nem tudja az agyát olyan szinten kiképezni, hogy lazán és könnyedén tudja ezt kezelni, annak ez mission impossible. Így emlékeztetnénk mindenkit, hogy ha az ingatlanpiacon mozgunk, minden apró részletre figyeljünk, elemezzük, értelmezzük a pillanat tört része alatt úgy, hogy közben arról senkinek fogalma se legyen, hogy mire gondolunk és mit csinálunk. Tipikus kérdés, hogyan lehet eldönteni valakiről, hogy potenciális bérlő vagy vevő. Onnan, hogy ha el tudom dönteni, hogy hazudós vagy sem. Az a célunk, hogy azt derítsük ki róla, hogy olyan vagy sem attól a pillanattól kezdve, hogy megkeres minket, miközben fenntartjuk a bizalom kompetens látszatát. Sokszor már abból ki lehet indulni, hogy ki, mikor és hogyan jelentkezik egy hirdetésre. A körülmények legalább annyira kifejezik a bérlő vagy a vevő lelkiállapotát és érzelmeit, mint a stílus ,ahogy ír vagy beszél, amilyen hibákat vét véletlenül vagy teljesen tudatosan. Folyamatosan rakjuk ki a puzzle apró kicsi elemeit, mire a kép összeáll és kiderül az adott emberrel érdemes foglalkoznunk vagy sem. Így is válunk meg bérlőktől hosszabb távon például azért, mert felismerjük, hogy megváltozik a bérlő élete, lelkivilága, így a hozzáállása is. Hamarabb kell tudnunk, hogy elkezdett egy nemkívánatos szerepet játszani, mintsem a másik félben egyáltalán felmerülne ez a kérdés. A lakáspiac tele van ármánykodással, megtévesztéssel, manipulálással és tengernyi rosszindulattal. Akár milyen szerepben is legyünk, ha vevők és bérlő vagyunk, akkor azért, ha eladók vagy bérbeadók, akkor meg azért kell kiképezni magunkat rövidebb és hosszabb kiküldetésre ebben a világban. A 21. századi ingatlanpiacon akkor boldogulunk, ha mi magunk vagyunk egy két lábon járó hazugságvizsgáló. Sebészi precizitással hajtjuk végre az igazság parancsát, mert annak a megszállottja vagyunk, az a szenvedélyünk, ez a hivatásunk. Ettől függetlenül ez egy harc, amire a National Geographic is felhívja a figyelmünket:

„Akkor hogyan akadályozzuk meg, hogy az életet elárasszák a hazugságok? Még nem tudjuk. A 21. század a megtévesztés új módját teremtette meg, új fejezetet nyitott az ősi viszályban hazudni hajlamos és bizalommal teli énünk között.”


Forrás: National Geographic  2017. július, Miért hazudunk?

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely


További érdekességek

Értesítés
Visszajelzés
guest

0 Hozzászólás
Inline Feedbacks
Összes hozzászólás