” Még amikor a névleges kamatlábak a zéróhoz közelítenek vagy akár negatívak, a jegybank akkor is minden esetben képes „pénzt nyomtatni” elegendő mennyiségben ahhoz, hogy inflációt generáljon.”- olvashatjuk az MNB oldalán.
A pénznyomtatás következményeit nálunk nem a KSH által mért infláció mutatja. Nem, dehogyis. Sokkal inkább a forint árfolyama és az ingatlanárak. Pontosabban így fogalmaztuk ezt meg 2019 decemberében.
„A jegybanki hitelpolitika ellen a lakáspiac további áremelkedéssel védekezik:
A magyar ingatlan ilyen, azonnal reagál az ügyeskedő bankárokra, ahol a pénzt nem becsülik. A magyar lakáspiac eszén nem lehet túljárni. Érezzük, hogy a pénznyomtatás már önmagában leértékeli a pénzt – amin az alacsony kamat tovább ront – és például Magyarországon sokkal több forint kell „ugyanannyi ingatlanhoz”.”
A mai napon az MNB tovább csökkentette az alapkamatot, amire mondhatják azt sokan, hogy naés, kit érdekel? Pont rám lenne hatással? Nekem ehhez semmi közöm! Aztán az MNB maga vall a kamatcsökkentés hatásairól:
„A monetáris politika a befektetésre alkalmas eszközök – különböző pénzügyi eszközök (részvények, kötvények), ingatlanok – széles körének árfolyamát befolyásolja, ami szintén hat a fogyasztási és beruházási döntésekre. Monetáris lazítást követően az alacsonyabb kamatok miatt megnő a kereslet a még mindig magasabb hozammal kecsegtető részvények és más pénzügyi eszközök iránt, ami ezen eszközárak emelkedéséhez vezet.”
A kamatcsökkentés a lakásárak csökkenését sem segíti elő – hogy finoman fogalmazzunk
A korábbi évek lakásáremelkedésében vastagon benne van az MNB keze. Egyre több forint kell ugyanannyi ingatlanhoz, még akkor is, ha egyébként a kamatcsökkentés a keresletet nem biztos, hogy képes növelni. A korábbi években is azért mondták azt, hogy a lakásárak növekedése mögött az erős és biztosan növekvő kereslet áll, mert ez az elmélet. Közben meg inkább csak az MNB és „politikája” állt.
A gyakorlatban az ingatlan ára nem minden esetben és minden körülmény között csak és kizárólag a kereslet függvénye.
Budapesten keresletcsökkenés mellett nőttek az árak 2016-2019 között. Más magyar nagyvárosokban szintén. Főleg a társasházi lakások árai képesek erre. A családi házak árai inkább hajlamosak reagálni a keresletre, mint a társasházi lakások.
Az ár és a kereslet kapcsolatát leginkább a drága ingatlanokon keresztül lehet szemléltetni. Nem azért drága egy ingatlan, mert arra óriási a kereslet. Elég, ha egyetlen egy ember megfizeti azt az árat, akkor annak az ingatlannak annyi az ára.
A magyar ingatlanok árát és piacát, de nem a keresletét, igenis fűti az MNB
Elég, ha az MNB nem a klímát, hanem a kazánt kapcsolja be júniusban. Igen, vevők nélkül is tudnak nőni a lakásárak. Pont úgy, mint amikor az ingatlanunk ára anélkül nő, hogy közben árulnánk. Nő magától, ha oka van rá. Az MNB évek óta okot ad rá egyébként.
Az MNB mai döntésével a magyar ingatlan ismét egyre több forintot érhet. A forint viszont egyre kevesebb ingatlant, nemcsak dollárt, eurót és például svájci frankot.
2020-ban sem várható, hogy ez a trend megváltozik, pedig sokan várták már, hogy most minden ingatlantulajdonos térden állva könyörög majd és imádkozik vevőkért. Azt nem tudják, hogy a pörgő magyar ingatlanpiacon is kb. az ingatlanok 96%-a marad távol a piactól, tehát nem cserél gazdát. Ha igazán nagy gáz van, akkor már inkább az ingatlanok 98%-val nem történik semmi abban az évben. Tehát az a 2%-4% közötti ingatlanvagyon és azok tulajdonosai a magyar piac.
Úgy tűnhet az MNB egymaga a forint elleni legnagyobb spekuláns
Az MNB az elmúlt években forintban felértékelte az ingatlantulajdonosok vagyonát, a forint vásárlóerejét (főleg, aki ingatlant akar forintért venni) viszont ezzel együtt folyamatosan csökkentette…”alacsony infláció” mellett. Zseniális
bűvészspekulánstrükk.
A lakásárnövekedés és az alacsony infláció is a jólét bizonyos leképeződése. Az egy másik kérdés, hogy milyen jólét az, aminek az alapja egy bűvészspekulánstrükk. Az MNB-re a lakásárak – főleg a társasházi lakások árai – továbbra is számíthatnak. A kereslet 2020-ban sem nagyon szólhat bele a nagyvárosi lakásárakba. A kereslet pénze van továbbra is veszélyben 2020-ban, nem a kínálat ingatlana.
Kép: Instagram
Forrás: mnb.hu, Modern jegybanki gyakorlat, Megjelent: 2017
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
