A lakásbefektetők misztikus kifejezés, mert senki sem tudja igazából kikre vonatkozik. Általánosan bárkit lehet annak nevezni, vagy magát hívhatja annak. Mi 3 fő csoportra osztjuk őket, amikor találkozunk velük, ahol a közös nevező az, hogy banki hitel ritkán terheli a lakásaikat.
1. A véletlen embere
Örökölt vagy olyan vásárolt lakóingatlan tulajdonosa, aki teljesen véletlenül kerül abba a helyzetbe, hogy a lakását hasznosítsa. A véletlen a hangsúlyos tényező az ilyen tulajdonosoknál, akik nem készülnek tudatosan arra, előre átgondoltan, hogy pl. bérbe is adják a lakást, amit megörököltek. De ugyan olyan véletlen műve lehet, hogy az addig az otthonuknak tekintett lakás, ház, most válás miatt, vagy külföldre költözés miatt, esetleg más városba költözés miatt, lesz egyik napról a másikra „befektetés”.
Sokszor őket szokás teljesen amatőrnek hívni, mert kényszer hatására lesznek pl. bérbeadók. Ők a bérleti díjat általában felélik, mondhatni „kenyérre” kell nekik. Ez az a csoport, ahol lehetnek hitellel terhelt lakások is.
2. A megtakarító
Ők már kemény évek munkájával vásárolnak ingatlant, amit már tudatosan haszonsítani is szeretnének, kamatoztatni a megtakarításukat.
Az óvatos megtakarítókat érdemes két alcsoportra bontani. Az a közös bennük, hogy nagyon óvatosak, kockázatkerülők és hosszú távban gondolkodnak.Itt már fontos szempont a tudatosan megtakarító magánszemély, aki a pénzét ingatlanban tartja. Az ingatlan itt egy fajta malacperselyt jelent és inkább megtakarítási tulajdonságai dominálnak. A kapott bérleti díjat sem éli fel, megtakarításnak tekinti.
2A Aki a még kicsi gyerekének vásárol: hogy a gyereke 5-10 év múlva, majd oda tudjon költözni, ha majd tovább tanul, vagy csak kirepül a fészekből.
Jellemző, hogy nagyban befolyásolják a végül megvásárolt lakás méretét, elhelyezkedését ezek a „gondoskodó szülő” érzelmek. A befektetési elvek csak részben érvényesülnek, mert még mindig a személyes érintettség igen erős.
2B A megtakarítások másik formája A „magánnyugdíj előtakarékosság”: Ők is biztonsági játékosok, nem spekulálnak, csak a már meglévő pénzüket lakásba teszik, amit majd akkor akarnak eladni, ha majd nyugdíjba mennek. Itt sem ritka, hogy 10 évnél hosszabb időben gondolkodnak.
A személyes érintettség itt már alig észrevehető, ők az első igazán befektetőnek nevezhető csoport, mert fontos számukra, hogy a lakás nagyon jól kiadható legyen – még ha ők sem maguknak sem a gyereküknek el nem tudják képzelni, hogy ott éljenek.
3. A spekuláns
A spekulánsok azok a befektetők, akik rövid távon a pénzüket úgy teszik be lakóingatlanba, hogy azt onnan minél hamarabb ki is vegyék. A spekulánsok imádják a kockázatot és keresik az alkalmi lehetőségeket, amikre azonnal lecsaphatnak. Az ilyen vásárló rafinált, taktikus, pókerarc, vagy legalábbis annak hiszi magát. Három fő típust érdemes megkülönböztetni ebben az esetben is:
3A A vállalkozó: Az életvitelszerűen vásárló, tudatosan felújító és a kész terméket azonnal eladó vásárlók. Ők nem reklámozzák, hogy hány milliót akarnak vagy tudnak keresni ezzel. Fedősztorikat találnak ki, hogy a gyereküknek vették és csinálták meg ilyen szépen, de időközben minden máshogyan alakult, stb. Az ilyen spekulánsok egy éven belül akár több lakást is vásárolhatnak és adhatnak el, a tőkéjük forgási sebességétől függően. A lényeg, hogy a lakás minél rosszabb állapotban lehet, csak legyenek olyan rejtett adottságai, amit egy felújítással jól ki lehet hangsúlyozni. Már egy fajta építőipari fővállalkozónak kell felfogni őket, akik alvállalkozóikkal készítik fel a lakásokat eladásra. Budapesten nem nehéz ilyen eladók lakásaival találkozni. A sok nagyon szépen felújított és azonnal eladásra kínált lakás mögött általában ilyen „vállalkozók” állnak, még ha magánszemély is az ingatlan tulajdonosa. Kisebb családi vállalkozások ezek, amiből jól meg lehet élni, ha valakinek van ehhez érzéke. Egy kész lakásért tényleg hajlandóak felárat fizetni a vevők. Aki költséghatékonyan tud felújítani, de minőségi munkát végez, az egy lakással már komoly éves fizetéseket tud megkeresni tisztán.
Az ilyen vásárlók egyedi tulajdonsága, hogy a bérbeadás hidegen hagyja őket. Ők csak felújítják a lakást és azonnal eladják.
3B A gyorsan és könnyű pénzt kereső: A másik csoport már olyan vásárlók, akiket szintén a magasabb áron történő eladás motivál, de előtte rendszerint még azért bérbe is adják. A bérbeadási szempontok akár rövidebb ideig számíthatnak számukra, pl. néhány évig kiadja, ha muszáj, de őket csak az motiválja, hogy majd milliós haszonnal tudja eladni. Figyelik a piacot, de 5 éven belül biztosan ki akarnak a lakásból szállni. Rákölteni nem nagyon szeretnek. Őket az olyan lakások érdekik, amiket relatíve jó áron meg lehet szerezni akár olyan környékeken vagy házakban, ami most még kockázatos, de a jövőben minden jobban alakul – gondolják ők. Ezek azok a vásárlók, akik szinte bármilyen fura lakást meg tudnak venni és óriási kockázatot tudnak vállalni. Számukra inkább a felületesen felújított lakás, vagy inkább csak karbantartott lakás az érdekes. Ha már kiadható, akkor számításba jöhet. A szép lakások felárát rendszerint nem akarják megfizetni, de felújítani már lusták, vagy nincs is meg hozzá az ismerettségi körük.
Mindenképpen komolyabb munka nélkül, gyorsan és könnyen akarnak pénzt keresni a lakással: megveszem-kiadom-eladom startágiával.
3C Az extrém lakáshasznosító: A spekulánsok harmadik csoportját viszont a lakás hasznosításából szedhető jövedelmek maximalizálása jellemzi. Ők egy speciális csoport ebből a szempontból, mert minden mást fel tudnak áldozni a kiadhatóság oltárán. Az ilyen vásárlót azt különbözteti meg leginkább a többitől, hogy a végletekig helyspecifikus, még ha a befektetések alapszabálya szerint kockázatos „egy helyen” vásárolni. Csak bizonyos házakban és utcákban vásárol és akár több lakást is fel tud halmozni fix lokáció mellett. Csak azt számolja, hogy mennyi jövedelmet termelhet évente. Vannak, akiket a hosszú távú bérbeadás hajt, mások a turisták kegyeit keresik. Esetleg lehetnek kevert stratégiák is, de a fő hangsúly az éves bevétel maximalizáláson van. Ezeket az embereket erős hit hajtja, senki és semmi sem befolyásolhatja a lakáspiacról alkotott véleményüket.
Ők azok a bizonyos főállású bérbeadók, akiknek ez már egy munkahely, még ha általában valamilyen jól menő vállalkozásból tudják finanszírozni a lakásvásárlásokat. Ez nekik nem megtakarítás, hanem egy újabb pénzcsinálási lehetőség (=kihívás, hobbi).
Ők az igazi lakásfelhalmozók, a spekulánsok talán legismertebb képviselői, mert gyakran működnek együtt ingatlanos vállalkozásokkal, építenek kapcsolatot, hogy hirdetés nélkül azonnal őket keresse meg az ingatlanértékesítő, ha egy eladó pont ott akar eladni valamit, ahol és amit ők keresnek.
A képek az Instagram-ról vannak.
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
