Keressük az olcsó albérleteket, de nem találjuk. Ne hibáztassuk magunkat. A hiba nem bennünk van. Az albérlet nem olcsó. A magyar albérletpiac különlegessége, hogy a kínálat diktálja az árakat. A kedvezőbb áru – de nem olcsó – bérleti díj leginkább valamilyen árverseny eredménye.
A bérbeadók egy része hajlamos versenyezni. Az egész albérletpiacra nem igaz az árverseny. Sokkal jobban hasonlít az eladó lakások piacára, ahol az eladók kartelleznek. Egymás árait másolják. A bérbeadók többsége is ilyen. Törekednek a lehető legmagasabb bérleti díjra. Nem tudják mennyi lehet egy kiadó lakás maximális bérleti díja, ezért kísérleteznek. Ez a kísérletezés a bérleti díjakat az áremelkedés irányába tereli.
Az árverseny ebben a kísérletező környezetben hatékony stratégia tud lenni
Ha a kísérletezés az ármaximalizálásról szól, az árverseny inkább azt a bérleti díjat keresi, amivel a lehető legjobb bérlőt lehet megtalálni a lehető legrövidebb idő alatt. Nem is gondolnánk, hogy a bérleti díj önmagában már milyen komoly kockázatkezelő eszköz tud lenni. Bérbeadóként a bérleti díj maximalizálása inkább kockázatnövelő. A jó bérlők inkább a korrekt és reális bérleti díjakat kedvelik, ilyen hirdetésekre jelentkeznek. Az ilyen bérbeadó – a saját szempontjai alapján – jobbnál jobb bérlőkből válogathat.
A jó bérlőket hamarabb választják bérlőnek az albérletpiacon
A rossz és veszélyes bérlőknek ma már kevés esélyük van korrekt és reális áron bérelniük. Nekik maradnak a rosszabb ár/érték arányú, tehát túlárazott albérletek. Az ilyen bérbeadók eleve kevesebb érdeklődővel találkoznak. Ők még nyomás alatt is érezhetik magukat, mert a várva várt siker késik. Az ő maximalizált bérleti díjukat jóval kevesebb bérlő tolerálja.
A magasabb bérleti díjért egy bérbeadó is képes feszegetni a határokat és sokkal nagyobb kockázatokat is bevállal.
Az árversenyt előnyben részesítő bérbeadó inkább kockázatkezelő és kockázatkerülő is egyben. A két teljesen különböző bérbeadó teljesen más bérlőt fogadhat el.
Az albérletpiac keresleti oldala nem túl erős
Egyrészt ehhez a kettős bérbeadói magatartáshoz alkalmazkodva keres, nézelődik és bérel. Másrészt számszerűen is kevés a bérlő a magyar albérletpiacon. A bérlők többségéből vevő és lakástulajdonos lesz idővel. Az utóbbi években az is tendencia lett, hogy akik korábban bérlők lettek volna évekig, most már inkább azonnal vásárlóként jelentek meg a lakáspiacon.
A lakásvásárlás támogatása csökkenti az albérletpiac keresletét
Az utánpótlás ezért erősen korlátos. Elég nyilvánvaló, hogy az elmúlt években a bérlők is növelték a vevők és az adásvételek számát. A helyükre nem érkezett elég friss bérlői kereslet. Van egy űr. Ez az űr évről évre egyre nagyobb.
A bérlők számának csökkenése még nem állt meg. Nagyon érdekes, hogy még ma is attól fél egy bérbeadó, hogy a lakását a bérlő lelakja, fizetési problémája lesz, esetleg elfoglalja az albérletet. Mindenféle jogi eszközzel akarnak ez ellen védekezni. Közben a legnagyobb kockázat ma az albérletpiacon az, hogy nem tudjuk kiadni a lakásunkat.
Ezt a kockázatot növeli egy elhibázott bérleti díj elvárás is. A rossz ár/érték tényleg növeli a kiadási időt. Egy szint után pedig már kiadhatatlan lakásról is beszélhetünk. Az árverseny erre a valós kockázatra adott válasz. Árazzunk jól és jó bérlőnk lehet. A bérlőket ne nézzük hülyének, mert a bérlők nem hülyék. Árazzunk jól és nem lesz olyan időrabló egy lakás kiadása. A bérbeadást ne bonyolítsuk meg, hanem inkább egyszerűsítsük le. Az első lépés ehhez a bérleti díj helyes meghatározása. Majd ne féljünk versenyezni a jó bérlőkért. A várva várt siker így nem marad el.
Kép: Ingatlanműhely
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
