Hajlamosak vagyunk felejteni és csak a szépre emlékezni. Tegnap, amikor az Eurostat megjelentette az inflációs táblázatát csak úgy ránéztünk. Láttuk már, de mindig eszünkbe jut róla valami. Az infláció egy alattomos jószág. Vita van a számítása körül, de amúgy meg láthatatlan, mint a levegő. Nem nagyon tűnik fel, ha van. A pénzromlás egy sokkal jobb szó rá, kifejező is, hogy egyre kevesebbet ér a zsebünkben lévő forint. Még az Eurostat is összeadta és felhívja a figyelmet, hogy Magyarország dobogós a 2006-2016 közötti inflációs növekedésben. Büszkék nem nagyon lehetünk rá, ezért inkább nem is nagyon szeretünk erre emlékezni. Régen volt már, elmúlt, örülünk neki, hogy vége.
Na ez az! Látjuk azt a közel 40%-os inflációt 2006 és 2013 között.
Mit jelent ez számokban? Nagyon leegyszerűsítve mondjuk azt, hogy a 2005-ben 20 millió forint 12 milliót ért már csak 2013-ban.
Mit ad isten az Eurostatnak van lakásár táblázata is. Szembetűnő, hogy nincsenek adatok 2006-2007 években. Említettük már, de újra elmondjuk, hogy a lakáspiac még a KSH-t sem érdekelte annyira, hogy EU-s szinten használható adatokat tudjon róla adni. Nem véletlenül volt olyan zűrzavaros a 2008-ig tartó lakáspiac. Gyakorlatilag hiányoztak az adatok, az adatelemzés. Maradt a mellébeszélés. Ma ennél jóval jobb a helyzet, de ennek meg többen nem nagyon örülnek. Jobban szeretnék, ha mindig csak azt lehetne olvasni, amit ők gondolnak a lakáspiacról.
Ezért fogtuk az adatokat és egymás mellé raktuk, vagyis egymás alá.
Látható, hogy a lakásárak növekedése Magyarországon rendre elmaradt az inflációtól. Ezt hívjuk leértékelődésnek. Pont úgy mint a pénznél. Egy 2005-ben vásárolt 20 milliós lakás 2013-ban ért 12 milliót., mert annyit romlott a lakás pénzben kifejezhető értéke.
Szerintünk kezdik már kapizsgálni mire akarunk kilukadni. A lakásárak növekedéséréről már mi is elég sokat beszéltünk. Mindig rávilágítunk arra, hogy ne csak pusztán az árakat nézzük. Adjunk az áraknak értelmet. Ha azt nézzük, hogy vettünk egy 20 milliós lakást és 12 milliót ért 2005-ös áron, akkor ott borítékolható egy kis árnövekedés.
A lakáspiacon meg azt látjuk, hogy volt is árnövekedés, főleg ott, ahol 2005-ben vettek 20 millióért lakást. Ahhoz, hogy újra annyit érjen a lakás, mint 2005-ben, oda bizony 50%-nál is nagyobb áremelkedésre volt szükség.
Van ahol sikerült és van ahol nem. A lakásárak növekedése elsősorban a leértékelődés miatt elszenvedett árnövekedést kompenzálta az elmúlt években. Ezt is elmondtuk már, de néha nem árt átismételni. Az árak növekedése nem egyforma országosan. Tudja mindenki. Olyannyira igaz ez, hogy a lakásvásárlók tudatosak is ebben.
Beszéltünk arról, hogy milyen pusztítás volt a lakásárakban például Budapest körül, Pest megyében. Azt is tudja mindenki, hogy közben azért Budapest inkább nyertese volt az elmúlt évek lakásárnövekedésének.
Mit tesz ilyenkor a reálisan gondolkodó vásárló? Elköltözik Budapestről, vagy eleve már nem is Budapestre költözik, ha még itt is dolgozik.
Erről beszéltünk, hogy milyen kicsi lakásokban kell gondolkodnia annak, aki itt tervezi a jövőt. Nem egy családbarát város Budapest. Pest megye már annál inkább. Magyarországon itt vannak a legnagyobb alapterületű és legtöbb szobás lakott ingatlanok. Ha megnézzük a Budapest körüli ingatlanárak negatív előjeleit, az bizony pozitív minden vásárlónak, aki ott akar vásárolni.
Nem nyugtatja meg az eladókat, akik buknak, de az egy másik történet. Most engedjük meg magunknak, hogy csak és kizárólag a lakásvásárlók szemszögéből nézzük ezt a kérdést.
A dráguló és drága Budapest helyett ott van a még mindig alulértékelt Pest megye.
Nem is olyan régen pont arról beszéltünk, hogy a használt családi házak reneszánsza jöhet el, ha a CSOK-ot ennek megfelelően módosítják ősszel. Pest megye meg alapvetőleg egy családi házas övezet. Hívjuk családbarát megyének. Hamarosan kiderül miért is.
Budapest körül jobb életet lehet élni, mint Budapesten ugyan olyan jövedelmi viszonyok mellett. Dolgozni be lehet járni, megérheti még a dugók is, a lassú araszolgatás és minden más azért, mert szebb és jobb otthonokban élhetünk. Minek nyomorogni egy pesti lakásban, ha élhetünk családi házban?
Ezt mutatja a KSH nem is olyan régen közölt térképe is. A családosok egyértelműen Pest megyében állnak a topon. Budapest rosszul áll, kevés a gyerek Pest megyéhez képest. Nincs ebben semmi meglepetés. Tegyük hát össze, amink van és adjunk értelmet a számoknak.
Foglaljuk össze és emlékezzünk vissza arra, hogy
1. az infláció komoly pénzromlást okozott, amivel a lakások ára mellett, az értékük is romlott.
2. 2014 utáni lakásárnövekedés azt eredményezte, hogy a budapesti lakásárak sietve próbálták ledolgozni a nagy veszteségeket, amit egyre kevesebben tolerálnak. Tudjuk azt, hogy vannak kerületek és városrészek, ahol ez sikerült, és vannak olyan helyek Budapesten, ahol még nem. Itt sincs kolbászból az ingatlanpiac kerítése.
3. Olyan árak lettek Budapesten, amit a vevők fizetése egyáltalán nem követett le.
4. A családok otthonhoz jutását az állam el is kezdte ösztönözni, amiért a családi övezetek pozitív diszkrimációja szépen lassan begyűrűzik az országos lakáspiacon.
5. Mit tesznek a fizetőképes családok? Budapest körül vásárolnak, építkeznek, telepednek le, mert ott többet ér a pénzük, jobb ingatlant vehetnek.
6. Pest megyének nem csak a lakosságszáma nő, de egyben a gyerekek száma is itt a legmagasabb az aktív korúakhoz képest.
7. Budapest agglomerációjának tekinthető egész Pest megye. Láthattuk, hogy az ingatlanárak ott nem követték a budapesti árak gyors növekedését.
8. Hajtja ki a családosokat Budapest az áraival és a ingatlanok ár/érték arányával együtt.
Lehet, hogy az infláció láthatatlan, mint a levegő. Nem vagyunk se közgazdászok, se statisztikusok és mégis lakásvásárlóként tudat alatt, pont úgy gondolkodunk és úgy viselkedünk, ahogy ez a nagykönyvben meg van írva. Budapesten az ingatlanok iránt a kereslet nem nő, mert jobban megéri Budapest körül vásárolni, építkezni, ez fékezi a budapesti lakásárakat, fékezi az új építésű lakások árát és kínálatát, lehűti a kedélyeket és a forró fejű aggitátorokat. Az infláció, meg szépen lassan újra az életünk része lesz, már ha észrevesszük. Aztán általában valamiért mindig okot ad rá, hogy észrevegyük.
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
