Sztranyák József, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ingatlanosztályának elnöke az Info Rádiónak elmondta (Megjegyzés: a linket 2022. július 15-én ellenőrizve már nem volt elérhető az oldal), hogy a most készült felmérésük szerint, a fiatalok itthonmaradásában a lakhatása kérdése kulcskérdés. A vásárlás helyett, a bérlakások felértékelődnek számukra, viszont a piaci alapú bérlakások egyre komolyabb terhet jelentenek számukra. A munkahelyet és jó fizetést biztosító városokba áramló fiataloknak elérhető árú bérlakásokra van szükségük.
A kereslet a kínálat reciproka
A bérlakáspiacon az önkormányzati lakások egy szűk rétegnek jelentenek megoldást, amik legtöbbször nem is fiatal pályakezdők. Az állam jelenleg a Nemzeti Eszközkezelővel nemzeti bérlakáspiacot épít , ami szintén egy másik rétegnek jelent megoldást. Az Első Magyar Bérlakásépítő Klaszter ( Megjegyzés: a linket 2022. július 15-én ellenőrizve már nem volt elérhető az oldal) már évek óta lobbyzik azért, hogy elinduljon a bérlakásépítési program, piaci alapú bérlakások piacán lakáshiány van abban a kategóriában, ahol a bérlők döntő többsége a lakásokat keresi. Ez Budapesten azt jelenti, hogy a bérlők kb. 90%-a a havi 100e Ft/hó bérleti díj alatti piacon keresgél, miközben a budapesti albérletek 90%-a 100e Ft/hó bérleti díj kategória feletti ársávban vannak. Ezek már most is komoly feszültséget okoznak bérlők és bérbeadók között.
1,1 millió bérlakásban élő
Az interjúban kiemeli Sztranyák József, a jóminőségű bérlakásokat, amik az említett kategóriában már egyre kevésbé megtalálhatóak. A minőségi albérletek egyre inkább áttolódnak a 100e Ft feletti kategóriába. A lakásbérleti piacon a kereslet nagyon árérzékeny és egyben árkorlátos is. Ezt nagyon helyesen ismerik fel szervezetek. Látszik, hogy a GKI Digital és Jófogás.hu ingatlanpiaci kitekintése szerint 1,1 millió ember él bérlakásokban. Ez a szám pedig folyamatosan nő. A kérdést csak a piaci alapú magánalbérletek nem fogják tudni kezelni.
7% „egyetemista”
Az 1,1 millió bérlőből az anyag szerint alig 80 ezer az egyetemisták és főiskolások aránya. Ez alig 7%-ot jelent. Egyértelmű, hogy városi legenda az, hogy a diákok komolyan befolyásolhatnák a bérlakások keresletét és kínálatát. Az albérleti piac 93%-a nem diák, városi legenda ezért, egyfajta piaci klisé, amit évente mindig újra és újra meg kell hallgatnunk, hogy a diákok „ mindent” kibérelnek. Egyrészt a diákok még inkább árkorlátosak, más részt, a számuk is kevés arra, hogy felszívja a kínálatot. Elöregedő társadalomban pedig a súlyuk/arányuk még inkább elenyésző lesz a jövőben. A külföldi diákok egy másik kategória, ők egy olyan alpiacot jelentenek, akik adott esettben fel tudják kavarni az álló vizet, de ők is egy szűk területen keresnek leginkább lakásokat, ők pedig erősen lokáció függők. Amikor lakást vásárolunk, hogy kiadjuk őket, fontos tudnunk bérbeadóként, hogy a lakásunkat hogyan pozícionáljuk, mert különben nem fogunk találkozni a kereslet igényeivel. A lakásunkat pedig nem hirdetni szeretnénk, hanem kiadni. Így a bérleti díj precíz meghatározása (lakás minőségét figyelembe véve) a kiválasztott célcsoport igényeihez igazítva ma egyre inkább a sikeres bérbeadás alapja.
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
