A CSOK első ránézésére nagy felfordulást okozhatna, de a valóság ennél sokkal árnyaltabb. Budapesten a 35 milliós ingatlanok nem feltétlenül alkalmasak 3 gyerekes családoknak. Főleg nem az újak, amikre az új állami támogatás irányulna. A zsúfoltság nálunk eddig is egy kényszer megoldás volt. Nálunk már csak Romániában élnek zsúfoltabban a családok az EU-n belül. Ez pedig elég lehangoló tény, megint nincs miért tapsolnunk örömünkben. Budapesten, aki igénybe akarja majd venni ezt a kedvezményt túl nagy új lakásra nem nagyon számíthat. De majd elmondhatja, hogy könnyebben jutott hozzá, mint ha ezt a támogatást nem kapta volna meg. Aztán majd elférnek benne valahogy, végülis sok jó ember kis helyen is elfér. De a remény is csalfa, hogy 10 év alatt kell vállalni a 3 gyereket, addig pedig sokan azt is elhihetik, hogy sokkal jobb helyzetben lesznek és már könnyedén nagyobb lakásba költözhetnek, ha a kisebb már szűkösnek bizonyul. A lakás megszerzésének a vágya egy nagyon erős emberi érzés. Olyan „must have” önkívületi állapotba kerülhet valaki, aki karnyújtásnyira kerül a saját lakástól, hogy képes mindent megtenni azért, hogy megszerre. Semmilyen kockázattal nem számol, csak az motiválhatja, hogy kiposztolhatja saját lakást vesz, hogy arról beszéljen reggeltől estig, hogy éppen milyen sok munkája van a lakás megvásárlásának teendőivel, hogy milyen sok idő hogy kitalálja milyen lesz belülről, hogy milyen legyen a konyha, fürdő. Magazinokat vesz, lakberendezési oldalakat nézeget, állandóan ötletel, erről Facebook oldalán hangot is ad. Lakberendezőkkel levelezget és persze Mr. vagy éppen Ms. fontosnak érzi magát. Egy saját lakás megszerzésének izgalma plusz adrenalin szintet jelent, felpörget és vidámmá varázsol, mint a kokain.
Pedig ez az állami döntés a családokat a felelősségteljes családtervezésre próbálja sarkallni. A saját lakás megvásárlása és a családtervezés pedig két különböző fogalom. Ez a kampányfogás, legyen bármilyen jóindulattal is kikövezve, mégis egy másik út felé tereli azokat a tömeget, akik az új lakás megszerzésétől megrészegülnek. A majd csak lesz valahogy mentalitás miatt ismét lehetnek sokan, akik 19-re húznak lapot, ahogy a kiszámoló blog erre rá is világit.
De nem szabad elfelejteni, hogy ezek az új lakások még nem is léteznek és az új CSOK részleteit sem ismerjük. Az állam lehet megpróbálja valahogy kiszűrni a kalandorokat, bár 10 millió forintért és a plusz 10 milliós állami támogatású hitelért sokan a csillagokat is le fogják hazudni az égről.
A fejlesztők/beruházok lehet tegnap szembesültek azzal, hogy milyen lakásokat kell majd építeniük. Ha valaki gyorsan és biztosan akar értékesíteni az hálószobaszámot fog maximalizálni a lehető legkisebb területeken, hogy az állami támogatással összhangban instant fizetőképes keresletet teremtsen a lakásaira. Ha 50 nm-ből már kihozható a 3 szoba (klasszikus panellakások), 60-65 nm-en pedig már lehet 4 szobás lakást is tervezni. Ebből persze egy közös tér van (nappali), de ha a cél szentesíti az eszközt, a tervező akár visszatérhet a 70-es 80-as években divatos étkezőkonyhás tervekre, ahol az volt a közös tér és minden más hálószobaként funkcionált. 35 millió forint egy bűvös határ még ma, ha az állam ezen az értékhatáron nem változtat. Elképzelhetetlen, hogy az új lakások várható dömpingje előtt ezt ne vennék számításban azokban a bizonyos Excel táblákban, ahol most mindenki vadul számolgat és alaprajzokat tervezget.
Miközben lassan de biztosan növekő kamatkörnyezettel szembesül minden érintett, az állam, a vevők, eladók, fejlesztők és a kivitelezők is. Ez azt jelenti, hogy a bankbetétek és a hitelek kamatai folyamatosan nőni fognak a következő években (=kamatkockázat), mert az USA-ban vége a nullás kamatkörnyezetnek 2015. december 16-a óta. Ezzel együtt a világon szinte mindenhol vége az alacsony kamatok korszakának. Újra komolyan számításba kell venni az inflációt is, ami ezzel együtt jár, mert pár évre sokan kihagyhatták a képletből.
Egy biztos, a zsúfoltság továbbra is sajátos jellemzője maradhat a magyar lakásviszonyoknak. Az új lakások alaprajzai országosan megváltozhatnak. Az állami lakáspolitikával összhangban 10nm per emberrel számolhatunk egy lakásban. Szerintük 50 nm-en elfér 5 ember. Ha az állam szerint ez jó, akkor a beruházó és fejlesztő miért lenne már szociálisan érzékenyebb?
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
